Az Európai Számvevőszék 2015-ös éves jelentéseinek bemutatása

Átfogó eredmények

Legfontosabb megállapítások és fő mondanivalók

• A 2015-ös uniós beszámolót megfelelően, a nemzetközi standardokkal összhangban készítették el, és a beszámoló minden lényeges szempontból valós és hű képet ad. Ennek köszönhetően ismét hitelesítő véleményt adhatunk annak megbízhatóságáról. A kifizetések szabályszerűségéről azonban elutasító véleményt adtunk.
• A szabálytalanságok szintjét mérő becsült hibaarány a 2015-ös kifizetések esetében 3,8%. Ez javulást jelent a korábbi évekhez képest, de még mindig jelentősen meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt.
• Az irányítási módnak kevés hatása van a hibaszintre. A tagállamokkal megosztott irányítási rendszerben, illetve a Bizottság által közvetlenül kezelt kiadások tekintetében azonos becsült hibaszintet (4,0%) állapítottunk meg. A legmagasabb hibaszint ismét a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területét (5,2%) és a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területét (4,4%) jellemezte. Az Igazgatási kiadások területét jellemezte a legalacsonyabb becsült hibaszint (0,6%).
• A költségtérítéses (ahol az Unió a támogatásra jogosult tevékenységek költségeit a kedvezményezettek által benyújtott kifizetési kérelmek alapján téríti meg) és a jogosultságalapú (ahol a kifizetések költségtérítés helyett bizonyos feltételek teljesülése alapján történnek) rendszerek eltérő kockázati mintázata továbbra is jelentősen befolyásolja a hibaszintet a különböző kiadási területeken. A költségtérítéses rendszerek esetében a hibaarány jóval magasabb (5,2%), mint a jogosultságalapúak esetében (1,9%).
• A tagállami hatóságok és a Bizottság által végrehajtott korrekciós intézkedések kedvezően befolyásolták a becsült hibaszintet. Ezen intézkedések nélkül az általunk becsült általános hibaarány 4,3% lett volna. Bár a Bizottság tett lépéseket a kockázatokat és a korrekciós intézkedések hatásait vizsgáló elemzések javítására, ezen a téren még további tennivalók vannak.
• Ha a Bizottság, a tagállami hatóságok, illetve a független könyvvizsgálók megfelelően felhasználták volna a rendelkezésükre álló információkat, akkor a hibák jelentős részét még a kapcsolódó kifizetések folyósítása előtt megelőzhették, illetve feltárhatták és kijavíthatták volna.
• A jelenlegi és az elkövetkező években kifizetendő összegek szintje továbbra is nagyon magas. A Bizottság azonban nem készített az elkövetkező 7–10 évre vonatkozó pénzforgalmi előrejelzést. Egy ilyen előrejelzés lehetővé tenné az érdekeltek számára, hogy felkészüljenek a későbbi fizetési igényekre.
• A nem közvetlenül az Unió költségvetéséből finanszírozott és az általunk nem ellenőrzött pénzügyi eszközök szélesebb körű alkalmazása mind az elszámoltathatóság, mind az uniós szakpolitikák és műveletek összehangolása szempontjából nagyobb kockázatot rejt magában.
• A Bizottság által a teljesítmény mérésére használt mutatók terén némi haladás történt, de továbbra is hiányosságok figyelhetők meg. Jobban kellene kidolgozni az irányítási célkitűzéseket a Bizottság főigazgatóságainak szintjén.
• A Horizont 2020 terén megállapítottuk, hogy bár a hetedik kutatási keretprogramhoz képest javulás történt, a Bizottság csak korlátozott mértékben tudja a program teljesítményét nyomon követni és arról beszámolni. Tisztázni kell a Bizottság tíz új politikai prioritása és az Európa 2020, illetve a Horizont 2020 stratégiai keretek közötti kapcsolatokat. Az egyértelműség hiánya más uniós tevékenységekre is hatással lehet.
• Annak ellenére, hogy a tagállamok észszerű mértékben ismerik a teljesítmény-ellenőrzésekhez kapcsolódó ajánlásainkat, az azok nyomán megtett hivatalos intézkedések mértékében azonban nagy eltérések mutatkoznak, és ezért csak kevés bizonyíték áll rendelkezésre a tagállami szakpolitikában, illetve gyakorlatban bekövetkezett változásokról.

Magunkról

Az Európai Számvevőszék az Unió külső ellenőre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke előírja számunkra, hogy megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. A Számvevőszék független az általa ellenőrzött intézményektől és szervektől.

Az ellenőrzött terület

Uniós költségvetés

Az uniós költségvetési kiadások a szakpolitikai célkitűzések elérésének fontos eszközei. Minden évben ellenőrizzük az uniós költségvetés bevételeit és kiadásait, és véleményt adunk arról, hogy az éves beszámoló milyen mértékben megbízható, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók milyen mértékben felelnek meg az alkalmazandó szabályoknak és rendelkezéseknek.

A kiadások 2015-ben összesen 145,2 milliárd eurót tettek ki, ami polgáronként kb. 285 eurót jelent. Ez az uniós tagállamok összesített állami kiadásai hozzávetőlegesen 2,1 százalékának felel meg.

Az uniós költségvetést – a hétéves pénzügyi kereteken belül – évente fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési források megfelelő felhasználása elsősorban a Bizottság felelőssége. A költségvetés közel 80%-a ún. „megosztott irányítás” keretében kerül felhasználásra, amelynek során az egyes tagállamok – az uniós jogszabályoknak megfelelően – elosztják a forrásokat, illetve kezelik a kiadásokat (pl. a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” vagy a „Természeti erőforrások” kiadásai esetében).

Honnan érkezik a bevétel?

Az uniós költségvetés finanszírozása többféle módon történik. A legnagyobb részt (94,0 milliárd euró) a tagállamok fizetik be, bruttó nemzeti jövedelmük alapján. A bevételek más forrásai többek között a vámok és a mezőgazdasági vámok (18,7 milliárd euró), valamint a tagállamok általuk beszedett hozzáadottértékadó-alapú befizetései (18,3 milliárd euró).

Mire fordítják a kiadásokat?

Az Unió éves költségvetése a szakpolitikák széles körét finanszírozza (lásd: 1. diagram). A kifizetések szerteágazóan támogatnak tevékenységeket, mint pl. a mezőgazdasági termelést, a vidék-, illetve városfejlesztést, közlekedési infrastrukturális projekteket, kutatást, a munkanélküliek képzését, az Unióhoz csatlakozni kívánó országok támogatását vagy a szomszédos és fejlődő országoknak nyújtott támogatást.

Az uniós kiadások az alábbi két kiadási programtípussal jellemezhetők, amelyek egymástól jól elkülönülő kockázati profillal rendelkeznek:

• Jogosultságalapú programok, ahol a kifizetés bizonyos feltételek teljesítésén alapul: ilyenek többek között a hallgatói és kutatói ösztöndíjak („Versenyképesség”), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások („Természeti erőforrások”), a közvetlen költségvetés-támogatás („Globális Európa”), valamint a bérek és nyugdíjak („Igazgatás”).
• Költségtérítés-alapú rendszerek, ahol az Unió támogatható tevékenységekhez kapcsolódó, támogatásra jogosult költségeket térít meg. Idetartoznak például a kutatási projektek („Versenyképesség”), a regionális és vidékfejlesztési beruházás-támogatási rendszerek („Kohézió és Természeti erőforrások”), a képzési rendszerek („Kohézió”) és a fejlesztési projektek („Globális Európa”).

Megállapításaink

Az Unió beszámolója megbízható és valós képet ad

A 2015-ös uniós beszámolót megfelelően, a nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal összhangban készítették el, és az minden lényeges szempontból valós és hű képet ad az Unió 2015-re vonatkozó pénzügyi eredményeiről, valamint az év végi eszközökről és forrásokról. Ennek alapján – csakúgy, mint 2007 óta minden évben – hitelesítő véleményt adhattunk a beszámoló megbízhatóságáról (ellenjegyezhettük a beszámolót).

A becsült hibaszint még mindig jelentősen meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt

Ellenőrzési munkánk egyik kulcsfontosságú eleme az uniós költségvetés különböző részeiből vett tranzakcióminták tesztelése, és ennek révén tárgyilagos és alapos becslések készítése arról, hogy a bevételeket és a különböző kiadási területeket milyen mértékben jellemzik hibák.

A 2. diagram összefoglalja a 2015. évi eredményeket. Ellenőrzési módszerünkről és a becsült hibaszintről bővebben kattintson ide.

A becsült hibaszintet az általunk ellenőrzött tranzakciókból vett statisztikai mintában talált számszerűsíthető hibák alapján állapítjuk meg.

A tesztelés eredményeit az egyes kiadási területek szerinti bontásban a 3. diagram mutatja be.

^% A becsült hibaszintet az ellenőrzéseink – elsősorban a tranzakciókból vett statisztikai minták tesztelése – során talált számszerűsíthető hibák alapján állapítjuk meg. A mintavételhez és a hibaszint megbecsléséhez standard statisztikai módszereket alkalmazunk (lásd: a 2015-ös éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

^* Nem adunk külön értékelést a TPK 3. fejezete (Biztonság és uniós polgárság) és a TPK 6. fejezete (Ellentételezések) alatti kiadásokról, sem az egyéb kiadásokról (a 2014–2020-as TPK-n kívül eső speciális eszközök, mint pl. sürgősségisegély-tartalék, Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, Európai Unió Szolidaritási Alapja és a rugalmassági eszköz). Az ezeken a területeken végzett tevékenységeink azonban hozzájárulnak a 2015-ös kiadásokra vonatkozó átfogó következtetésünk kialakításához.

^** Az 1. és a 3. diagramban szereplő összegek közötti különbség oka, hogy a kifizetési tranzakciókat akkor vizsgáljuk meg, miután a kiadás felmerült, azt elkönyvelték és elfogadták. Az előlegfizetések vizsgálatára csak akkor kerül sor, miután az uniós forrásokból részesülő kedvezményezettek igazolták a források felhasználását, és a kifizetést elszámolták, illetve az visszafizettethetővé válik.

Az ellenőrzési eredmények elemzése

A tranzakciókat érintő szabálytalanságok szintjét mérő becsült hibaszint a 2015-ös kifizetések esetében 3,8%, amely alacsonyabb, mint a 2014-es (4,4%) és a 2013-as (4,5%) szint. Ez javulást jelent a korábbi évekhez képest, de még mindig jelentősen meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt (lásd: 4. diagram). Ellenőrzési eredményeink többé-kevésbé összhangban vannak a korábbi évek eredményeivel.

Megjegyzések:

A hibaszintet standard statisztikai módszerekkel becsüljük meg. 95%-os konfidenciaszint mellett állítjuk, hogy a sokaságban a hibaszint az alsó és a felső hibahatár között van (részletesebben lásd: a 2015-ös éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

A közös agrárpolitika jogi keretének 2015-ös változása miatt tranzakciótesztjeink már nem terjednek ki a kölcsönös megfeleltetésre. Az ilyen hibákat a korábbi években figyelembe vettük (lásd: az ellenőrzés módszerének aktualizálásáról szóló háttérmagyarázat alább).

Az 5. diagram az új többéves pénzügyi keret (TPK) különböző kiadási területeire vonatkozó fejezetek figyelembevételével hasonlítja össze a 2014 és 2015 közötti időszakra vonatkozó becsült hibaszinteket. A „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”, a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” és a „Természeti erőforrások” területén jelentős csökkenés volt megfigyelhető. A „Globális Európa” és az „Igazgatás” területén a 2014-esnél kismértékben magasabb volt a hibaszint. A becsült hibaszint az adminisztratív kiadások terén volt a legalacsonyabb (0,6%), és ez a terület lényeges hibától mentes volt.

^% A becsült hibaszintet az ellenőrzéseink – elsősorban a tranzakciókból vett statisztikai minták tesztelése – során talált számszerűsíthető hibák alapján állapítjuk meg. A mintavételhez és a hibaszint megbecsléséhez standard statisztikai módszereket alkalmazunk (lásd: a 2015-ös éves jelentés 1. fejezetének 1.1. melléklete).

^* A közös agrárpolitika jogi keretének 2015-ös változása miatt tranzakciótesztjeink már nem terjednek ki a kölcsönös megfeleltetésre. 2014-ben az ilyen hibák a TPK 2. fejezetén belül 0,6 százalékponttal járultak hozzá az általános becsült hibaszinthez (3,6%).

A 6. diagramon elemezzük a TPK fejezetei szerinti egyes kiadási területek megoszlását az általános becsült hibaszinten belül. A „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területéhez tartozó kiadások teszik ki az uniós költségvetés második legnagyobb kiadási csoportját és a becsült hibaarány is itt a legmagasabb. Ezáltal a legnagyobb mértékben (több mint a felével) járul hozzá az általános becsült hibaszinthez. Ezen a területen majdnem minden kiadás költségtérítés. A nem támogatható kiadások szerepeltetése a kedvezményezettek költségnyilatkozataiban és támogatásra nem jogosult projektek, tevékenységek vagy kezdeményezettek kiválasztása teszi ki 2015-ben a kiadási terület becsült hibaszintjének háromnegyedét. A közbeszerzési szabályok megsértése a teljes hibaszint egyhetedéért felelős.

^% Az általános becsült hibaszinten belüli részarány, százalékpontban kifejezve.

Az uniós költségvetés legnagyobb részét a „Természeti erőforrások” terület teszi ki, amely a 2015-ös magas becsül hibaszint miatt jelentősen (közel harmadával) járul hozzá az általános becsült szinthez. A mezőgazdasági területek túligénylése járult hozzá a legnagyobb mértékben (több mint a felével) az ezen a kiadási területen becsült hibaszinthez. A támogatásra nem jogosult kedvezményezettekhez, tevékenységekhez vagy kiadásokhoz kapcsolódó hibák hozzájárulásának aránya egyötöd volt. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) teszi ki a „Természeti erőforrások” alatti kiadások több mint háromnegyedét, de itt jelentősen kevesebb hiba (2,2%) fordul elő, mint a vidékfejlesztésnél (5,3%). Ez utóbbi magasabb hibaszint jellemzi a beruházási kiadások terén, ahol a mezőgazdasági vállalkozások támogatásra jogosult kiadások megtérítése alapján kapnak támogatást.

A „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” alatti kiadások becsült hibaszintje a többi kiadási területhez képest magasabb. A kiadások nagy része költségtérítéses alapon merül fel, és a hibák többsége a támogatásra nem jogosult személyzeti vagy közvetett költségek visszatérítéséhez kapcsolódik. A „Globális Európa” területén az általános becsült hibaszint kétharmadát a Bizottság által megtérített, támogatásra nem jogosult költségek, valamint a Bizottság által elfogadott olyan kifizetések teszik ki, ahol a kivitelezés, szolgáltatás vagy áruszállítás nem lett teljesítve.

Továbbra is az uniós projektekre terheléshez szükséges feltételeket nem teljesítő kiadások járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az általános becsült hibaszinthez (támogatásra nem jogosult költségek szerepeltetése a kifizetési kérelmekben: az általános becsült hibaszint 42%-a). A becsült hibaszinthez ezenkívül további két hibatípus, a gazdálkodók általi helytelen területbejelentés (19%) és a támogatásra nem jogosult projektek/tevékenységek vagy kedvezményezettek (16%) járult hozzá jelentősen. A súlyos közbeszerzési hibák részaránya csökkent 2014-hez képest (lásd: 7. diagram).

^% Az általános becsült hibaszinten belüli részarány, százalékpontban kifejezve.

^* A közös agrárpolitika jogi keretének 2015-ös változása miatt tranzakciótesztjeink már nem terjednek ki a kölcsönös megfeleltetésre.

A költségtérítéses kiadások tartalmazták a legtöbb hibát

A finanszírozás kedvezményezettjeinek folyósított kifizetések összegének helyes kiszámítása gyakran a maguk a kedvezményezettek által szolgáltatott információktól függ. Ez a tényező a költségtérítésen alapuló támogatások esetében különösen jelentős.

Kiadási programtípusonként az uniós kiadásokra a következő hibák jellemzőek:

• A költségtérítéses támogatási rendszerekhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó becsült hibaszint 5,2% (2014: 5,5%). Az e területre jellemző hibák a következők: a kifizetési kérelmekben támogatásra nem jogosult költségek szerepeltetése, nem támogatható projektek, tevékenységek vagy kedvezményezettek, valamint a közbeszerzési szabályok súlyos megsértése.
• A jogosultságalapú programokra vonatkozó becsült hibaszint 1,9% (2014: 2,7%). A jellemző hibák közé tartozik ezen a területen az, hogy a termelők a gazdaság vagy a földek területére a valósnál valamivel nagyobb területet jelentenek be.

Az elmúlt két év uniós kiadásainak ellenőrzésén alapuló 8. diagramon egyértelműen látszik, hogy minél bonyolultabb a kedvezményezettektől megkívánt információ, annál nagyobb a hiba kockázata.

¹ A „Globális Európa” fejezetnél a költségtérítések között olyan többadományozós projektek is találhatók, amelyek a gyakorlatban a jogosultságalapú kiadások sok jellemzőjével is rendelkeznek, és alacsonyabb hibaszint jellemzi őket.

Az irányítási módnak kevés hatása van a hibaszintre

2015-ben az előző évhez hasonlóan a tagállamokkal megosztott irányítási rendszerben (2015-ben 4,0%, 2014-ben 4,6%), illetve a Bizottság által közvetlenül kezelt kiadások tekintetében (2015-ben 3,9%, 2014-ben 4,6%) szinte azonos becsült hibaszintet állapítottunk meg.

A kiadások különböző területein inkább a költségtérítéses és a jogosultságalapú rendszerek eltérő kockázati mintázata, mint az irányítás módja befolyásolja a hibaszintet (lásd: 9. diagram). A becsült hibaszint sokkal erősebb kapcsolatot mutat a kifizetés alapjával, mint az irányítási móddal. Az elmúlt két évben a legmagasabb hibaszinteket (a Bizottság közvetlen, illetve a megbízott szervezetek közvetett irányítása alatti) „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” és a (megosztott irányítású) „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén találtuk. Mindkét területen a költségtérítéses rendszerek az uralkodók.

Magyarázat:

Az ábrák ugyanazt a kiadási összeget mutatják.

^• A felső ábrán a kiadás az irányítási mód szerint van megosztva, és látható, hogy az operatív kiadások nagy többsége megosztott irányítás alatt van.

^• Az alsó ábrán a kiadás a kifizetés alapja szerint van megosztva, és látható, hogy a költségtérítéses kiadások jelentősen nagyobbak, mint a jogosultságalapú kiadások.

^• Az oszlopok az azokhoz tartozó becsült hibaszintet mutatják. Az ábra illusztrálja az irányítási mód korlátozott, és a kifizetési alap jelentős hatását.

A korrekciós intézkedések befolyásolták a becsült hibaszintet

A tagállamok és a Bizottság szabálytalan kiadások esetén, illetve ha a kifizetéseket érintő hibákat a folyamat korábbi szakaszaiban nem szűrték ki, korrekciós intézkedéseket alkalmaznak. A korrekciós intézkedések végrehajtásához és rögzítéséhez használt mechanizmusok bonyolultak. Ezen intézkedéseket ellenőrzési eredményeink kiszámításakor figyelembe vesszük, amennyiben azokat a kifizetés vagy a vizsgálatunk előtt végrehajtják. Ellenőrizzük ezeknek a korrekcióknak (pl. a kedvezményezettektől származó visszafizetések és a projektszintű korrekciók) az alkalmazását, és adott esetben korrigáljuk a hiba számszerűsített értékét. Figyelembe vesszük az ellenőrzésünkről szóló értesítést követően elvégzett korrekciókat is, az ellenőrzés által kiváltott korrekciós intézkedést azonban a teljes sokaságra nézve nem tekintjük reprezentatívnak.

Ha ezeket a korrekciós intézkedéseket az általunk ellenőrzött 2015-ös kifizetések esetében nem alkalmazták volna, az általános becsült hibaszint 3,8% helyett 4,3% lett volna.

Megállapítottuk azonban azt is, hogy egyes hibás tranzakciók esetében, ha a Bizottság, a tagállami hatóságok vagy a független könyvvizsgálók megfelelően felhasználták volna a rendelkezésükre álló információkat, akkor a hibákat még azok felmerülése előtt megelőzhették, illetve feltárhatták és kijavíthatták volna. Az általunk használt mintákban szereplő tranzakciók alapján elmondható, hogy mind a megosztott irányításban kezelt kiadások, mind a Bizottság által közvetlenül kezelt kiadások esetében csökkenthető lett volna a becsült hibaszint.

Például: az összes rendelkezésre álló információt felhasználva a hibaszint 3,2 százalékponttal lett volna csökkenthető a vidékfejlesztés, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat (5,3%), 3,0 százalékponttal a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” (5,2%) és 0,9 százalékponttal a mezőgazdaság – EMGA (2,2%) területén. A főként a Bizottság által közvetlenül kezelt Európai Fejlesztési Alapok (EFA) esetében pedig a becsült hibaszint (3,8%) 1,7 százalékponttal lett volna csökkenthető.

További lehetőség a korrekciós intézkedések bizottsági kockázat- és hatás­elemzésének javítására

A Bizottság minden főigazgatósága éves tevékenységi jelentést készít. Ezek bemutatják a főbb szakpolitikai célkitűzések megvalósítását (lásd alább), és egy vezetői beszámolót is tartalmaznak a főigazgató részéről a biztosoknak. 2015-ben a Bizottság egyszerűsítette az éves tevékenységi jelentések szerkezetét, és a beszámolást illetően nagyobb rugalmasságot adott a főigazgatóknak.

A Bizottság által becsült hibaszint („kockázatosnak minősülő összegek”) számvevőszéki elemzése alapján a Bizottság további lépéseket tett a kockázatosnak minősülő összegek és a korrekciós képesség számszerűsítésének javítására. Mindkét téma területén azonban még lehetne javítani a bizottsági értékelésen.

A jelenlegi és jövőbeni években fizetendő összegek magasak

A kifizetési költségvetés összege 2015-ben volt eddig a második legnagyobb. A kifizetések végleges szintje (145,2 milliárd euró) immár harmadik egymást követő éve magasabb, mint az eredeti költségvetésben szereplő összeg (141,3 milliárd euró). A költségvetést az év során nyolc alkalommal módosították.

Az operatív kiadások több mint háromnegyede a korábbi TPK szabályai szerint működő támogatási rendszerekbe irányult. Ez magában foglalja a mezőgazdasági termelőknek 2014-re kifizetett támogatásokat, valamint kifizetési kérelmek megtérítését a 2007–2013-as időszak operatív programjaihoz kapcsolódó kohéziós projektek és a 2007-ben indult hetedik keretprogram kutatási projektjeinek kifizetéseit.

A kötelezettségvállalások összege 2015-ben minden korábbi évnél magasabb volt, és épp csak az általános felső határ (a rendelkezésre álló összeg 97,7%-a) alatt volt. Az eredeti kötelezettségvállalás és a kiadás záróelszámolása között eltelt hosszú idő azt eredményezi, hogy a kifizetési folyamatok nem képesek elég gyorsan reagálni a változó költségvetési prioritásokra, és nő a veszélye annak, hogy záráskor a dokumentumok nem állnak rendelkezésre. Ajánljuk, hogy a Bizottság tegyen lépéseket a fennmaradó kötelezettségvállalások csökkentése érdekében, például a kötelezettségvállalások gyorsabb visszavonására szolgáló eljárás, a 2007–2013-as programok gyorsabb lezárása, a kohéziós kiadások területén a nettó korrekciók szélesebb körű használata, a vagyonkezelői számlákon tartott pénz mennyiségének csökkentése és – azokon a területeken, ahol a fennmaradó kötelezettségvállalások és más kötelezettségek jelentős mértékűek – kifizetési tervek és előrejelzések összeállítása révén.

Jelentős az elmaradás a 2007–2013-as időszakra vonatozó európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) felhasználásában. 2015 végén a fennmaradó kötelezettségvállalások az összes jóváhagyott operatív programra rendelkezésre álló 446,2 milliárd euró 10%-át tették ki. Az esb-alapok felhasználatlan – kifizetést nem eredményező – kötelezettségvállalásainak több mint fele öt tagállamnál (Cseh Köztársaság, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Románia) összpontosul.

Ezek az elmaradások jelentős kihívást jelenthetnek egyes tagállamoknak. Ahhoz, hogy az erre az időszakra rendelkezésre álló valamennyi forrást felhasználhassák, a hatóságoknak érvényes költségnyilatkozatokat kell benyújtaniuk, amelyek összege egyenlő az összes fennmaradó kötelezettségvállalás, a szükséges tagállam társfinanszírozás és a költségvetésből eddig nyújtott előfinanszírozás összegével. Egyes tagállamokban a lehívatlan uniós hozzájárulás és az előírt társfinanszírozás együttesen meghaladja az összes államháztartási kiadás 15%-át. Ajánljuk, hogy a Bizottság a költségvetési és pénzgazdálkodás során – a források hatékony felhasználását biztosítandó – vegye figyelembe egyes tagállamok kapacitási korlátait.

Amint arról a korábbi években is beszámoltunk, a Bizottság nem készít, illetve nem aktualizál évente olyan aktualizált pénzforgalom-előrejelzést, amely hét–tízéves időszakot ölelne fel, és olyan kulcsfontosságú összetevőkre terjedne ki, mint a költségvetési felső összeghatárok, kifizetési igények, kapacitási korlátok és a kötelezettségvállalások lehetséges visszavonása. Egy ilyen előrejelzés lehetővé tenné az érdekeltek számára, hogy felkészüljenek a későbbi fizetési igényekre.

A pénzügyi eszközök növekvő felhasználása nagyobb kockázattal jár

Számos olyan, uniós szakpolitikákat támogató pénzügyi mechanizmus is van, amelyek finanszírozása nem közvetlenül az uniós költségvetésből történik, és amelyek nem is jelennek meg az Unió mérlegében. Ezek többek között: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az egységes szanálási mechanizmus és az Európai Beruházási Bank, valamint a hozzá kapcsolódó Európai Beruházási Alap. Ezek közül néhányra nem terjed ki számvevői munkánk. Az ilyen pénzügyi eszközök szélesebb körű alkalmazása mind az elszámoltathatóság, mind az uniós szakpolitikák és műveletek összehangolása szempontjából nagyobb kockázatot rejt magában.

Más mechanizmusok csak részben szerepelnek az Unió mérlegében, ilyenek például a forrásokat ötvöző uniós eszközök és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA). Az egyik mechanizmust, az Európai Fejlesztési Alapot külön ellenőrizzük (észrevételeinkért kattintson ide).

Ezenkívül a 2014–2020-as időszakban nőtt a közvetett irányítás alatt álló pénzügyi eszközök száma. Ezek a pénzügyi eszközök elsősorban hitelek, tőkebefektetések, garanciák vagy kockázat-megosztási eszközök. A közvetett irányítású pénzügyi eszközöket majdnem teljes mértékben az Európai Beruházási Bank (EBB-csoport) kezelte. Egyre nagyobb összegeket tartanak ezekben az eszközökben.

A megosztott irányítású pénzügyi eszközök fel nem használt összegei továbbra is jelentősek, és ezek 80%-a néhány tagállamban összpontosul (amelyből Olaszország teszi ki a teljes összeg 45%-át).

Az ESBA elindítása hatással volt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz elindításának késedelmére. Az ESBA néhány más pénzügyi eszköz felhasználására is hatással lesz. Ajánljuk, hogy a Bizottság végezze el ezeknek a tényezőknek az értékelését.

Többet szeretne tudni erről a témáról? A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló teljes körű tájékoztatást és a főbb megállapításokat az uniós költségvetésről szóló 2015-ös éves jelentés 2. fejezete tartalmazza.

Javítani kell a teljesítményközpontúságon

Az uniós pénzek felhasználásának a gondos pénzgazdálkodás elvei (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) szerint kell történnie. Jó teljesítmény eléréséhez a következőkre van szükség: erőforrások (a program végrehajtásához szükséges pénzügyi, emberi, anyagi, szervezési és szabályozási eszközök), outputok (a program révén elérendő eredmények), eredmények (a program azonnali hatásai a közvetlen címzettekre, illetve kedvezményezettekre) és hatások (hosszú távú társadalmi változások, amelyek – legalábbis részben – az Unió intézkedésének köszönhetőek).

Ezeket a jellemzőket teljesítmény-ellenőrzéseink révén rendszeresen értékeljük. Éves jelentéseink egy olyan fejezetet is tartalmaznak, amely a Bizottság által annak biztosítására bevezetett rendszereket értékeli, hogy az uniós forrásokat hatékonyan, és nem csupán a vonatkozó jogszabályoknak megfelelve költsék el. Ez a fejezet arra is kitér, hogy a Számvevőszék ajánlásait hogyan hasznosították, valamint áttekinti az adott évben végzett teljesítmény-értékeléseink főbb mondanivalóit. A mostani éves jelentésben ez a fejezet az Európa 2020 tavalyi év során végzett áttekintésére építve a Horizont 2020 teljesítményirányítási rendszereivel foglalkozik.

A Horizont 2020 a 2014–2020-as időszakra mintegy 75 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. Támogatja az Európa 2020 stratégiát és az Európai Kutatási Térség létrehozásának uniós célkitűzését. Első ízben egyesíti a korábban különálló kutatási, illetve innovációs kiadási programokat. A finanszírozás nyújtására főként vissza nem térítendő támogatás formájában kerül sor, noha rendelkezésre állnak más finanszírozási formák is, többek között pénzügyi eszközök.

Nehezen követhető, hogy a Horizont 2020 milyen mértékben járul hozzá az Európa 2020 stratégiához

A Horizont 2020 egy ambiciózus, nagy hatókörű program. Általános célkitűzése három prioritáson alapul, ezek a következők: kiváló tudomány, ipari vezető szerep, valamint társadalmi kihívások. Az Európa 2020 és a Horizont 2020 magas szinten kapcsolódnak egymáshoz. A Horizont 2020 három fő mutatója közül kettő az Európa 2020 kiemelt mutatója is. Ezek a mutatók azonban csak korlátozott mértékben követik nyomon, hogy a Horizont 2020 milyen mértékben járul hozzá az Európa 2020 stratégiához.

A Horizont 2020 két sor, egymással átfedésben levő, de különböző prioritásokkal rendelkezik

Az Európai Bizottság a 2014–2019-es időszakra 10 politikai prioritást fogadott el. Ezek a prioritások nem pontosan egyeznek meg az Európa 2020 prioritásaival. Ez önmagában még nem probléma, hiszen a stratégiai prioritások a körülményeknek megfelelően változhatnak, és a Bizottság prioritásai nem szükségtelenül egyeznek meg pontosan az Unió általános prioritásaival. Mint azonban a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata és immár a Számvevőszék is megjegyzi, a Bizottság még nem dolgozta ki a két sor prioritás egymással történő megfeleltetését, és a köztük fennálló kapcsolatot pontosítani kell. A Bizottság ezzel kapcsolatban elfogadta az ajánlásunkat.

A tagállami és uniós kutatási programok egymást részben kiegészítő jellege

A Horizont 2020 sikerének egyik fontos tényezője a tagállami és az uniós kutatási és innovációs programok közötti eredményes szinergia és a kiegészítő jelleg. A bolgár és a portugál legfőbb ellenőrző intézmények megállapították, hogy míg országukban egyes területekre jellemző a kiegészítő jelleg, tagállami szinten ez csak bizonyos korlátozásokkal érvényesül.

A Horizont 2020 mechanizmusai nem helyezik következetesen a teljesítményre a hangsúlyt

A Horizont 2020 jogi keretei több, a teljesítménymenedzsment szempontjából fontos elemet is bevezetnek, ilyenek pl. a célkitűzések és a fő teljesítménymutatók alkalmazása. A jóváhagyott célkitűzések és mutatók általánosságban tényleges javulást jelentenek a korábbi keretprogramokhoz képest. A Horizont 2020-ban alkalmazott teljesítménymutatókat azonban továbbra is számos hiányosság jellemzi, mint például csak az inputokat és outputokat mérő mutatók részaránya az eredmény- és hatásmutatókhoz képest, valamint az összehasonlítási alap hiánya, illetve nem kellően ambiciózus célszámok.

A Horizont 2020-hoz kapcsolódó jogszabályok előírják, hogy a munkaprogramokban szerepeljenek a kitűzött célok és a várt eredmények. Ezáltal a jogszabályokban meghatározott magas szintű célok lebonthatók kevésbé általános, a teljesítménymenedzsment szempontjából jobban használható célokra. Megállapítottuk azonban, hogy a Bizottság a Horizont 2020 munkaprogramjait és a kapcsolódó pályázati felhívásokat nem használja fel arra, hogy a hangsúlyt egyre inkább a teljesítményre helyezze.

Az általunk vizsgált pályázatok és támogatási megállapodásokban a célkitűzések kellően a teljesítményre összpontosítottak, ha ezt a Bizottság előírta. Ugyanez vonatkozik a pályázatok elbírálási folyamatára is. A támogatási megállapodások előírják a kedvezményezettek részére, hogy a Horizont 2020 fő teljesítménymutatóinak összesítéséhez adatokat szolgáltassanak. A várt hatás szélesebb körű fogalmának előtérbe helyezése a várt eredménnyel szemben azonban megnöveli annak veszélyét, hogy az erre vonatkozó információ túl általános lesz, és megnehezíti a Horizont 2020 teljesítményértékelésének összesítését.

A Bizottság nem mindig használja következetesen a teljesítménnyel kapcsolatos fogalmakat (pl. output, eredmény és hatás). Bár a Bizottság meghatározta e kifejezések helyes általános használatát, mégsem mindig követi ezeket a fogalommeghatározásokat.

A Bizottság csak korlátozott mértékben tudja a Horizont 2020 teljesítményét nyomon követni és arról beszámolni

Megállapítottuk, hogy a jelenlegi struktúra nem teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy a Horizont 2020-on belül elkülönítve kövesse nyomon a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció összetevőinek kiadásait és teljesítményét. Ezenkívül bár a költségvetési folyamat a közzétett programnyilatkozatok keretében tartalmazza a Horizont 2020 programnak az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulását, a Bizottság mindeddig nem készített érdemi beszámolót a Horizont 2020 végrehajtásáról, és arról, az hogyan járult hozzá az Európa 2020 stratégia megvalósításához.

Irányítási célokra nem alkalmas célkitűzésekre derült fény a főigazgatóságok szintjén

A fejezeten belül különállóan áttekintettük a „Természeti erőforrások” terület alatti kiadásokért felelős négy főigazgatóság irányítási terveit és éves tevékenységi jelentéseit. Megállapítottuk, hogy a vezetői tervekben és az éves tevékenységi jelentésekben szereplő számos célkitűzés közvetlenül szakpolitikai vagy jogalkotási dokumentumokból lett átvéve, ezért túl általános ahhoz, hogy irányítási eszközként lehessen alkalmazni.

Az uniós értékarányossággal és eredményekkel kapcsolatos kérdések

2015-ben 25 különjelentést tettünk közé a teljesítmény-ellenőrzési kérdések széles körére kiterjedve, értékelve, hogy az uniós beavatkozást a gondos pénzgazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtották-e végre. A jelentések teljes körű felsorolása itt található.

A korábbi különjelentések ajánlásainak hasznosulása

Az idei jelentésben megvizsgáltuk, hogy a tagállami hatóságok mennyire ismerik, és hogy hasznosítani tudják-e a különjelentéseinkben szereplő ajánlásokat. Bár ellenőrzéseink elsősorban a Bizottságra irányulnak, ajánlásaink egy része a tagállami hatóságokat is érinti. Az általunk végzett felmérés alapján megállapítottuk, hogy tagállami szinten észszerű mértékben ismerik a teljesítmény-ellenőrzéshez kapcsolódó ajánlásainkat, és mondanivalónk valóban eljut a tagállamok szintjére, és egy vagy több célzott kommunikációs csatornán megkapják az üzeneteinket. Az azok nyomán megtett hivatalos intézkedések mértékében azonban nagy eltérések mutatkoznak, és csak kevés bizonyíték van arról, hogy azok eredményeként változás következik be a tagállami szakpolitikában, illetve gyakorlatban. Egyértelmű, hogy erre vonatkozóan még lehetne mit javítani, és ezzel az elkövetkező hónapokban még foglakozni fogunk a vonatkozó hatóságokkal és érdekelt felekkel.

A bevételi és kiadási területek részletes bemutatása

Bevételek
153.8 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

Az ellenőrzés az Unió bevételeire irányult, amelyekből az uniós költségvetés finanszírozása történik. A tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján számított hozzájárulások a 2015-ös bevételek 64%-át, az általuk beszedett héa alapján számított hozzájárulások pedig 13%-át tették ki. A hagyományos saját források, elsősorban a tagállami közigazgatási szervek által az Unió nevében beszedett importvámok és cukortermelési díj a bevételek 13%-át tették ki, míg a fennmaradó 10% egyéb bevétel volt.

Megállapításaink

A fenntartás olyan eszköz, amely révén a tagállamok által benyújtott GNI-adatok kétséges tételein az előírt határidő leteltével is lehet kiigazításokat eszközölni. A GNI-adatok esetében a Bizottság ellenőrzési ciklusai hosszú időszakot fednek le. Az ebből eredő korrekciók jelentős hatással lehetnek egyes tagállamok hozzájárulásának mértékére.

2015-ben a Bizottság a 2014-ben tett jelentős korrekciókat követően a fenntartások nagy részét megszüntette. Az általunk áttekintett megszüntetett fenntartásokban nem állapítottunk meg súlyos problémákat.

Felhívjuk ezenkívül a figyelmet arra, hogy 2015 végén általános fenntartások csak a 2008-as és 2009-es év görög GNI-adatokra vonatkozóan voltak érvényben. Bár haladás történt a görög GNI-adatok megbízhatóságának javítása terén, ezeket a fenntartásokat még nem szüntették meg.

A vámokat illetően a tagállami hatóságok ellenőrzések révén győződnek meg arról, hogy az importőrök betartják-e a tarifaszabályozásokat, illetve a behozatali előírásokat. Megállapítottuk, hogy – az előző évekhez hasonlóan – ezek az ellenőrzések (az „utólagos” ellenőrzésekkel együtt) minőségüket és eredményeiket tekintve jelentős mértékben eltértek a vizsgált tagállamokban. Rámutattunk arra is, hogy a francia hatóságok az adósságról szóló értesítésekkel kapcsolatban megszakítják a hároméves elévülési időszakot. Ez a gyakorlat eltér a többi tagállam által alkalmazottól, és az Unión belüli gazdasági szereplők közötti eltérő bánásmódhoz vezetnek.

2015 végén a Bizottság 325, az uniós vámszabályokkal kapcsolatos olyan nyitott kérdést tartott nyilván, amelyet a tagállami vizsgálatok során határoztak meg. E folyamatban levő ügyek esetében a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük álláspontjuk kiigazításáról, és ez pénzügyi hatásokkal is járhat. Megállapítottuk, hogy a tagállamok nem kezelik hatékonyan a követeléseket (B-számlák). A Bizottság a felkeresett 22 tagállam közül 17-ben talált hasonló hiányosságokat.

Kockázatokat azonosítottunk a vámtartozásoknak az Unión kívül nyilvántartott vállalatoktól, illetve az Unión kívüli országok állampolgáraitól történő behajtásával kapcsolatban. Számos olyan esetet találtunk, ahol különböző tagállamok nem tudták a vámtartozásokat behajtani a pl. belaruszi, brit virgin-szigeteki, oroszországi, svájci, törökországi és ukrajnai állampolgároktól vagy vállalatoktól.

Ajánlásaink

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi a Bizottságnak:

• tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára harmonizált legyen a vámtartozásról szóló értesítés elévülési ideje;
• gondoskodjon arról, hogy a tagállamok helyesen jelentsék be a beszedett vámok összegét a negyedéves kimutatásaikban, és nyújtson iránymutatást a rögzítendő adatokról;
• amennyire lehetséges, könnyítse meg a vámtartozások tagállamok általi behajtását azokban az esetekben, amikor az adósok nem rendelkeznek uniós tagállamban székhellyel;
• tökéletesítse az Európai Gazdasági Térségből és az Európai Szabadkereskedelmi Társulástól érkező hozzájárulások és a korrekciós mechanizmusok kiszámítására vonatkozó ellenőrzéseket.

Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért
14,5 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

A kiadás céljai a következők: a kutatás és az innováció fejlesztése, az oktatási rendszerek megerősítése és a foglalkoztatás elősegítése, egységes digitális piac biztosítása, a megújuló energiák és az energiahatékonyság ösztönzése, a közlekedési ágazat korszerűsítése és a gazdasági környezet javítása, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) esetében.

A kutatás és innováció a kiadások mintegy 62%-át teszi ki. A pénzösszegek a 2007–2013-ra vonatkozó hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramon és a Horizont 2020 keretprogramon (a 2014–2020-as időszakra vonatkozó új keretprogramon) keresztül kerülnek folyósításra. A további főbb kiadási eszközök: az egész életen át tartó tanulási program és az Erasmus+ az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén; a transzeurópai hálózatok közlekedés programja (TEN-T) és a hálózatfinanszírozási eszköz (CEF), amely a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez nyújt támogatást; az energiaágazat projektjeit támogató európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP); valamint az űrprogramok, mint a műholdas navigációs rendszer létrehozását célzó Galileo program, az európai geostacionárius navigációs átfedési szolgáltatás (EGNOS), valamint a Föld-megfigyelési Copernicus program.

A kiadások közel 90%-a a köz-, illetve a magánszférában tevékenykedő kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formájában kerül folyósításra, a Bizottság a támogatás kedvezményezettjei által a projekt költségkimutatásában feltüntetett költségeket téríti meg.

Megállapításaink

A kutatás és innováció területén ugyanazon típusú hibákat és hibatartományt állapítottunk meg, mint amelyeket a hetedik kutatási keretprogram egész időtartama alatt is feltártunk. Az előző évekkel összehasonlítva azonban kevesebb hibát találtunk az egyéb kiadási eszközök terén.

A legtöbb hiba a kedvezményezettek által bejelentett nem támogatható személyzeti és közvetett költségek megtérítésével volt kapcsolatos.

A személyzeti költségeknél a kedvezményezettek gyakran hibásan számították ki munkatársaiknak a projektre számlázott órabérét, vagy nem tudták megfelelően alátámasztani, hogy ténylegesen mennyi időt töltöttek el a projekttel. A közvetett költségek esetében a hibák helytelenül kiszámított átalánydíjakhoz és a projekthez nem kapcsolódó költségek bejelentéséhez kapcsolódott. Azoknál a kedvezményezetteknél, akik átalányként, a közvetlen költségeik egy bizonyos százalékaként számolták el a közvetett költségeket, a közvetlen költségekhez kapcsolódó hibák a bejelentett közvetett költségek ezzel arányos hibáját eredményezték. A közbeszerzési szabályok megsértésével kapcsolatos hibákat is feltártunk, de ezen a területen általános javulást tapasztaltunk a szabályok betartása terén.

A költségelszámolásokban talált szinte valamennyi hibát az okozta, hogy a kedvezményezettek vagy félreértelmezték a bonyolult támogathatósági szabályokat, vagy helytelenül számították ki a költségeiket. Két eset adott okot csalás gyanújára, amikor a kedvezményezettek feltételezhetően szándékosan tüntették fel a valósnál magasabbként a projekt támogatható költségeit.

A Horizont 2020 támogatási szabályai egyszerűbbek, mint a hetedig kutatási keretprogram szabályai, és a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett a bonyolult adminisztratív eljárások egyszerűsítésére. A 2014-es éves jelentésünkben azonban felhívtuk a figyelmet arra, hogy az új keretprogramban bizonyos támogathatósági kritériumok valójában növelik a hiba kockázatát, és azt az ajánlást tettük, hogy a Bizottság aktualizálja ellenőrzési stratégiáját például azokra az esetekre, ha a kutatók kiegészítő javadalmazást kapnak, vagy ha a résztvevők nagy kutatási infrastruktúrákat használnak. A 2015-ben a Horizont 2020-ra vonatkozóan végzett korlátozott körű tesztelés során megállapítottuk, hogy fennáll a kiegészítő javadalmazás eseteihez kapcsolódó hibák kockázata.

A Bizottság Közös Támogatási Központot hozott létre azzal a céllal, hogy a különböző végrehajtó szervek hatékonyan és egységesen irányítsák a Horizont 2020 programot. Ez előrelépést jelent az informatikai rendszer és tevékenységek észszerűsítése, a támogatáskezelés összehangolása, az ellenőrzési tevékenységek koordinációja és annak biztosítása felé, hogy a végrehajtó szervek egységesen alkalmazzák a Horizont 2020 szabályait. Ugyanakkor az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, amely várhatóan a Horizont 2020 költségvetésének 3%-át fogja kezelni, nem vesz részt ebben az irányítási és kontrollkeretben.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• a tagállami hatóságokkal és a független ellenőrökkel együtt használja fel az összes releváns információt ahhoz, hogy a hibákat a kiadások megtérítése előtt megelőzzék, illetve feltárják és kijavítsák;
• bocsásson ki iránymutatást a kedvezményezetteknek a Horizont 2020 és a hetedik kutatási keretprogram, illetve a hasonló programok közötti különbségekről;
• tegyen közzé a kutatási és innovációs kiadásokra vonatkozó közös iránymutatásokat a végrehajtó szervezetek számára, hogy a nem támogatható költségek visszafizettetésére vonatkozó ajánlások alkalmazása során biztosítsa a kedvezményezettek egységes kezelését a hetedik keretprogramhoz kapcsolódóan;
• kísérje szorosan figyelemmel a hetedik kutatási keretprogram keretében megtérített költségek utólagos ellenőrzésén alapuló extrapolált korrekciók végrehajtását.

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
53,9 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

E kiadási terület célja a régiók eltérő fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, a hanyatló ipari területek szerkezetátalakítása, valamint a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködés ösztönzése. Ez a kiadási terület két fő részből áll: a regionális és várospolitikából, valamint a foglalkoztatás és szociális ügyekből.

• Az uniós regionális és várospolitika finanszírozása túlnyomórészt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a Kohéziós Alapból (KA) történik. Ez teszi ki a 2015-ös kiadások közel 80%-át. Az ERFA infrastruktúra-fejlesztési projekteket, a munkahelyteremtést és -megtartást célzó intézkedéseket, regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket és a kkv-k működését támogató tevékenységeket finanszíroz. A Kohéziós Alap a környezetvédelem és a közlekedés területén megvalósítandó infrastrukturális beruházásokat finanszíroz.
• A foglalkoztatás és a szociális ügyek szakpolitikai területet elsősorban az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozza. E területhez kapcsolódik a kiadások körülbelül 20%-a, amely a következőket foglalja magában: humántőke-beruházások és azon intézkedések támogatása, amelyek célja javítani a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodását a változó foglalkoztatási formákhoz, növelni a foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, erősíteni a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját, illetve a közigazgatás és a közszolgáltatások kapacitását és hatékonyságát.

Az ERFA-ra, a Kohéziós Alapra és az ESZA-ra közös szabályok irányadók, amelyek alól az egyes alapok saját szabályozása kivételeket határoz meg. A kiadások kezelése a tagállamokkal megosztva történik, az elfogadott kiadási programokon belüli projektek társfinanszírozásával. A költségtérítésre való jogosultság szabályait tagállami, illetve regionális szinten határozzák meg, e szabályok tagállamonként eltérhetnek.

Ezenkívül ide tartoznak olyan speciális eszközök és alapok, mint például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD). Ezek az összes kiadás kevesebb mint 1%-át teszik ki.

Megállapításaink

A „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kiadási területének egészében a fő hibaforrás a nem támogatható kiadások szerepeltetése a kedvezményezettek költségnyilatkozataiban és nem támogatható projektek, tevékenységek vagy kedvezményezettek kiválasztása, valamint kisebb mértékben az uniós és tagállami közbeszerzési szabályok és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok megszegése.

A legtöbb hiba a kedvezményezettek által bejelentett nem támogatható költségekkel volt kapcsolatos. Ezenkívül az általunk vizsgált projektek közül néhány nem felelt meg a rendeletekben és/vagy tagállami támogathatósági szabályokban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

A közbeszerzési szabályok súlyos megsértése – például többletmunkák vagy -szolgáltatások indokolatlan helytelen beszerzése és indokolatlan közvetlen odaítélése – továbbra is jelentős hibaforrás az ERFA- és KA-kiadások terén. 10/2015. sz. különjelentésünk, amely azzal foglalkozik, hogy milyen intézkedésekkel kezelik a tagállamok és a Bizottság a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén elkövetett közbeszerzési hibák problémáját, további elemzéseket és betekintést nyújt ebbe a témakörbe.

Ellenőrizzük továbbá az uniós állami támogatási szabályok betartását is. A jogellenes állami támogatás tisztességtelen előnyt nyújt a kedvezményezett szervezeteknek, és ezáltal torzítja a belső piacot. A szabályok alól néhány esetben kivételt lehet tenni, de ezekről értesíteni kell a Bizottságot, amelynek el kell fogadnia az eltérést. 24/2016. sz. különjelentésünk további információt nyújt azokról az intézkedésekről, amelyekre a Bizottságnak és a tagállamoknak az állami támogatásokkal kapcsolatos szabálysértések megelőzéséhez, feltárásához és kijavításához szükségük lenne.

A számszerűsíthető hibát tartalmazó tranzakciók jelentős hányada esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibákat még a költségnyilatkozatok Bizottság felé történő benyújtása előtt megelőzzék, illetve észleljék és javítsák. Ha mindezeket az információkat még a költségnyilatkozatok Bizottság felé történő benyújtása előtt felhasználták volna a hibák kijavítására, a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” kiadásaira vonatkozó becsült hibaszint 2,4 százalékponttal kisebb lett volna. Ezenkívül megállapítottuk, hogy néhány esetben az általunk feltárt hibát a tagállami hatóságok követték el. Ezek a hibák 0,6 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaszinthez.

Az ERFA és az ESZA pénzügyi eszközei

2014 végén a pénzügyi eszközök esetében az átlagos folyósítási arány a végső kedvezményezettek felé 57% volt, ami javulást jelent az előző évhez képest (47%). Ezek az eszközök tőkebefektetés, kölcsönök vagy garanciák révén nyújtanak segítséget a vállalkozások vagy városi projektek számára. Összesen 1025 pénzügyi eszközt hoztak létre, és ezek összesen mintegy 16 milliárd euró alaptőkével rendelkeztek. Számos tagállam nehézségekkel szembesült az alaptőke teljes felhasználásával kapcsolatban, és 2014 végén a folyósítási arány Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában és Szlovákiában volt a legalacsonyabb.

19/2016. sz. különjelentésünk nyújt bővebb információkat a pénzügyi eszközök szerepéről az uniós költségvetés végrehajtásában és a 2007–2013-as programidőszak kapcsolódó tanulságairól.

A hibaarányok bizottsági értékelése

Az ellenőrző hatóságok által bejelentett hibaszintek Bizottság általi elemzése általában összhangban van az ellenőrző hatóságok által szolgáltatott bizonyítékokkal. Azonban a Bizottság csak korlátozottan képes validálni és szükség esetén kiigazítani a közölt hibaarányokat, ha az ellenőrző hatóságok számára nincs előírva, hogy az éves kontrolljelentések ellenőrzése tekintetében konkrétabb információkat (pl. az ellenőrzés hatókörének, kiterjedésének/részminta-képzésének, valamint a hibák besorolásának részletes leírása) szolgáltassanak a Bizottságnak a műveletekre vonatkozó ellenőrzéseikről. Elemzésünk szerint 2015-ben a korábbi éveknél gyakrabban kértek ilyen információkat.

Összességében a 2015-ös éves tevékenységi jelentések kockázatosnak minősülő összegeire vonatkozó bizottsági számítások az ellenőrző hatóságok által közölt, illetve továbbított információhoz képest pontosak és konzisztensek. Megállapítottuk továbbá, hogy a Bizottság 2015-ös éves tevékenységi jelentéseiben szereplő fenntartások összhangban voltak a Bizottság utasításaival és a két főigazgatóság által kapott információkkal.

A projektek teljesítményének értékelése

2015. évi értékelésünkben 149 befejezett projektet választottunk ki 15 tagállamból. A projektek közül kettőnél nem tudtunk elvégezni értékelésünket, mert az irányító hatóságok nem határoztak meg mutatókat.

Megállapítottuk továbbá, hogy majdnem az összes vizsgált projekt teljes mértékben vagy részben elérték az outputokra vonatkozó célkitűzéseiket. Egyes tagállamoknak azonban tovább kell javítaniuk a projektszintű eredménymutatókat. Az értékelt projektek 38%-a esetében a tagállami hatóságok a projektek outputjainak monitoringját lehetővé tevő teljesítménymérési rendszert vezettek be, de nem határoztak meg semmilyen eredménymutatót a projekt jóváhagyási dokumentumaiban. Végül mindössze négy projekt nem tudta egyetlen célkitűzését sem elérni.

Előre tekintve: a 2014–2020-as programozási időszak

2015 végéig az európai strukturális és beruházási alapokért (esb-alapok) felelős tagállami hatóságoknak kevesebb mint 20%-át jelölték ki. Ez szükséges lenne ahhoz, hogy a tagállami hatóságok költségnyilatkozatot tudjanak benyújtani a Bizottságnak. Ennek következtében fennáll a veszélye, hogy a 2014–2020-as programozási időszak költségvetési végrehajtásában jelentkező késedelem valószínűleg még a 2007–2013-as időszakban tapasztaltaknál is nagyobb lesz.

2015-ben a Bizottság magas szintű szakértői csoportot állított fel annak érdekében, hogy értékelje és elősegítse a tagállamok által az esb-alapok kedvezményezettjei számára hozott egyszerűsítési intézkedések végrehajtását, valamint hogy hozzájáruljon a 2020 utáni programozási időszak előkészítéséhez.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport javaslatainak figyelembevételével alapvetően gondolja újra az esb-alapok kialakítását és finanszírozási mechanizmusát a következő programozási időszakra vonatkozó jogalkotási javaslat elkészítése során;
• hasznosítsa a 2007–2013-as programozási időszak alatt szerzett tapasztalatokat, és készítsen jelentést a 2014–2020-as programozási időszak tagállami támogathatósági szabályainak célzott elemzéséről, valamint ennek az elemzésnek az alapján adjon útmutatást a tagállamoknak arról, hogyan lehet egyszerűsíteni és elkerülni a szükségtelenül bonyolult, illetve túl nagy terhet jelentő szabályokat;
• nyújtson be a vonatkozó rendeletnek a megosztott irányítású pénzügyi eszközök támogathatósági időszakának meghosszabbítása tekintetében történő módosítására vonatkozó jogalkotási javaslatot;
• pontosítsa a tagállamok, különösen az állami kedvezményezettek számára a visszaigényelhető héa fogalmát, hogy elkerülhető legyen a „nem visszaigényelhető” héa eltérő értelmezése és az uniós források optimálistól eltérő felhasználása;
• gondoskodjon arról, hogy az ERFA és ESZA pénzügyi eszközeihez kapcsolódó, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó valamennyi kiadást elég korán szerepeltessék a zárási nyilatkozatokban ahhoz, hogy a tagállamok el tudják végezni azok ellenőrzését, valamint ösztönözze a tagállamokat arra, hogy ellenőrzéseket végezzenek a pénzügyi eszközökre vonatkozóan a programok zárására történő felkészülés keretében.

Természeti erőforrások
58,6 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

Ez a kiadási terület a közös agrárpolitikát (KAP), a közös halászati politikát (KHP) és a környezetvédelmi intézkedéseket foglalja magában.

A KAP az uniós mezőgazdasági kiadások alapja. Célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás folyamatosságának, valamint a fogyasztók számára megfelelő árának biztosítása.

A KAP végrehajtása két alapon keresztül történik: a közvetlen támogatások és piaci intézkedések teljes finanszírozására szolgáló Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA), illetve a vidékfejlesztési programokat a tagállamokkal együtt társfinanszírozó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA). A KAP kiadásainak irányítása a tagállamokkal megosztva történik. Mindkét alap kiadásai a támogatási kérelmek támogathatóságának ellenőrzéséért és a kedvezményezettek számára történő kifizetésért felelős mintegy 80 kifizető ügynökségen futnak át.

A KHP céljai a KAP céljaihoz hasonlóak, és e politika végrehajtásának legfőbb eszköze az Európai Halászati Alap (EHA). Az alapot a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítással kezelik. Az uniós környezetvédelmi politikát a Bizottság központilag irányítja, és ezen a területen a LIFE program a legfontosabb kiadási eszköz.

Megállapításaink

¹ A 2015-ös értékek a KAP jogszabályi kereteinek változása miatt nem tartalmazzák a kölcsönös megfeleltetési hibák számszerűsítését. 2014-ben nem ez volt a helyzet.

A hibák jellege és előfordulási sémája jelentős eltérést mutat az EMGA, illetve a „Természeti erőforrások” egyéb kiadási területei esetében.

Mezőgazdaság – piaci beavatkozások és közvetlen támogatások (EMGA)

Az ellenőrzéseink során megállapított hibák sokszor a kedvezményezettek által benyújtott kérelmek pontatlanságából vagy támogathatatlanságából erednek, ezek közül a leggyakoribb a mezőgazdasági földterület túligénylése. A felkeresett 18 tagállam közül 12-ben találtunk ilyen típusú hibákat.

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben (MePAR) található adatok megbízhatósága az elmúlt évek során javult, de még mindig hibákat találunk a bejelentett földterületek méretével kapcsolatban. Elismerjük, hogy a 2% alatti pontatlanságok észlelése és korrekciója nehézségekbe ütközik. A MePAR-ban nyilvántartott támogathatósági adatok és a MePAR-adatbázisban tárolt ortofotókon (légi felvételek) látható tényleges támogatható terület közötti nagyobb eltéréseket észlelni és korrigálni lehetett volna (például a Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban feltárt hibák esetében).

A mezőgazdasági területek méretéhez kapcsolódó hibák másik forrása, hogy a támogatható állandó legelő tagállami meghatározása nem felel meg az uniós meghatározásnak.

A mezőgazdasági támogatások végső kedvezményezettjei által elkövetett számszerűsíthető hibáknál a tagállami hatóságok számos esetben elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat. Ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, a becsült hibaszint 0,3 százalékponttal alacsonyabb lett volna. Ezenkívül négy olyan esetet tártunk fel, ahol a hibákat a tagállami hatóságok követték el. Ezek a hibák 0,6 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaszinthez. Ezenkívül hiányosságokat tártunk fel a Bizottság által az EMGA-ra vonatkozó becsült hibaszint kiigazítására vonatkozóan.

Vidékfejlesztés, környezetvédelem, éghajlat-politika és halászat

E kiadási területen a hibák fő okai a nem támogatható kedvezményezettek, tevékenységek, projektek vagy kiadások, illetve a közbeszerzési szabályok megszegése voltak. Ezenkívül hibákat találtunk az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások megszegésére és a támogatásra jogosult területek túligénylésére is.

E kiadási területen a végső kedvezményezettjei által elkövetett számszerűsíthető hibáknál a tagállami hatóságok számos esetben elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat. Ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, a becsült hibaszint 1,7 százalékponttal alacsonyabb lett volna. Ezenkívül néhány olyan esetet is feltártunk, ahol a hibákat a tagállami hatóságok követték el. Ezek a hibák 1,5 százalékponttal járultak hozzá a becsült hibaszinthez.

A belső kontroll és a teljesítmény egyéb összetevői

Arra vonatkozó értékelésünk, hogy a Bizottság szabályszerűségi ellenőrzései megfeleltek-e a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak és a fő szabályozási rendelkezéseknek, megállapították, hogy ezek általánosságban megfelelőek voltak. Megállapítottuk továbbá, hogy a Bizottság jelentősen csökkentette a szabályszerűségi eljárásokhoz kapcsolódó lezáratlan dossziék ügyhátralékát. A Bizottság ellenőrzési kézikönyve azonban nem tartalmaz részletes ellenőrzési eljárásokat és dokumentációs előírásokat a tagállamok által a pénzügyi korrekciókkal kapcsolatosan szolgáltatott adatok ellenőrzésére nézve, és néhány esetben nem találtunk elégséges és megfelelő bizonyítékot arra, hogy ezeket az ellenőrzéseket elvégezték.

Hat, az EMGA- és EMVA-kiadásokhoz kapcsolódó kifizető ügynökséget kerestünk fel, ahol a fő kontrollokhoz kapcsolódó hiányosságokat tártunk fel a MePAR-ra, az adminisztratív kontrollokra, a helyszíni vizsgálatok minőségére, valamint a helytelen kifizetések visszafizettetési eljárásaira vonatkozóan. A hat kifizető ügynökség közül ötnél találtunk hiányosságokat a vidékfejlesztési kifizetések támogathatóságának ellenőrzésére végzett adminisztratív kontrollok terén. A gyakori hibák eredendő okával foglalkozó cselekvési terveket aktualizálják, de további fejlesztésre van szükség a közbeszerzésnek e területén.

A halászat területén az általunk vizsgált öt ellenőrzés közül mindegyikben hiányosságokat találtunk az ellenőrzés felügyelete és a dokumentáció terén. Egy, a Bizottság által Romániában végzett ellenőrzés ismételt elvégzése során hiányosságokat tártunk fel az irányító hatóság adminisztratív ellenőrzéseiben, különösen a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban.

A vidékfejlesztési beruházási projektek teljesítményével kapcsolatos problémák 2015-ös számvevőszéki értékelése során megállapítottuk, hogy a legtöbb áttekintett projekt az elvégzett munkák és a létrehozott termékek mértéke és minősége terén teljesítette a kedvezményezettek szükségleteit. Egyes esetekben azonban a projektek a szükségesnél nagyobb szabásúak voltak. Ezenkívül a támogatások célirányosítása és a projektek kiválasztása az elvárhatónál kevésbé volt szigorú, továbbá számos projektnél nem volt elégséges bizonyíték a költségek észszerűségére vonatkozóan (lásd: az alábbi példa). Általánosságban nem figyelhető meg javulás ezen a téren.

Ajánlásaink

Ajánlásaink a következők:

• az EMGA esetében a Bizottság törekedjék továbbra is azon esetek kezelésére, ahol a nemzeti jog nem felel meg az uniós jognak, ellenőrizze, hogy minden negatív MePAR minőségértékeléssel rendelkező tagállam csakugyan megteszi-e a szükséges korrekciós intézkedéseket;
• a vidékfejlesztés esetében a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a vidékfejlesztési hibák kezelésére irányuló valamennyi tagállami cselekvési tervben szerepeljenek hathatós közbeszerzési vonatkozású intézkedések;
• a Bizottság mind az EMGA, mind a vidékfejlesztés esetében hozzon intézkedéseket a tagállami igazoló szervek munkájának javítására, valamint annak biztosítására, hogy a tagállamoktól származó, a pénzügyi korrekciók kiszámításához felhasznált adatokat megfelelően ellenőrizzék;
• a halászat területén a Bizottság gondoskodjék arról, hogy a szabályszerűségi ellenőrzéseket a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban végezzék.

Globális Európa
6,9 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

Ez a kiadási terület a következőket foglalja magában: külpolitika, az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok támogatása, valamint fejlesztési támogatás és humanitárius segítségnyújtás a fejlődő és szomszédos országoknak (az Európai Fejlesztési Alapok kivételével).

A kiadások több mint 150 országban, együttműködési eszközök és teljesítési módszerek széles skáláján keresztül valósulnak meg. A kiadásokat közvetlenül a bizottsági főigazgatóságok hajtják végre, vagy brüsszeli központjukból vagy a kedvezményezett országokban működő uniós külképviseletekről, vagy pedig a kedvezményezett országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel közösen.

Megállapításaink

Az ellenőrzéseink során feltárt leggyakoribb hibatípus a végső kedvezményezettek által elszámolt nem támogatható kiadások volt. Idetartoznak a szerződésben nem szereplő tevékenységekhez kapcsolódó és a támogathatósági időszakon kívül felmerült kiadások is. Ezenkívül jogi vagy szerződéses kötelezettségek megszegése, beleértve a közbeszerzési szabályok, a származásra vonatkozó szabály megszegését, hibásan közvetlen költségként feltüntetett közvetett költségek, illetve a támogatásra nem jogosult adók elszámolása is előfordult.

Olyan hibákat is találtunk, hogy a Bizottság szolgáltatásokra, kivitelezési munkákra és árubeszerzésekre vonatkozó olyan kiadásokat fogadott el és számolt el, amelyek nem merültek fel a kedvezményezettnél, vagy amelyek esetében a kedvezményezett nem tudta igazoló dokumentumokkal alátámasztani a kiadást. Ezenkívül késedelmek vannak a kiadások bizottsági validálásában, valamint a kifizetések engedélyezésében.

A Bizottság által az országok általános költségvetése számára folyósított kifizetésekben nem találtunk hibát, mivel a Bizottság számottevő rugalmassággal rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy teljesülnek-e a támogathatósági kritériumok. Alacsonyabb kockázat figyelhető meg az olyan tevékenységek támogatására folyósított kifizetéseknél, amelyeket több nemzetközi adományozó fedez, mivel az uniós támogathatósági szabályoknak nem megfelelő költségeket más adományozók által nyújtott hozzájárulásból lehet fedezni.

Tranzakciótesztjeink feltárták, hogy az európai szomszédsági és partnerségi eszköz keretében finanszírozott ikerintézményi projektek közvetett költségei jelentősen meghaladják a támogatásoknál elfogadható szintet. Ezeknél az eszközöknél nincs felső határ az egyösszegű költségtérítésre és az átalányalapú költségtérítésre vonatkozóan, ami felveti annak a kockázatát, hogy a végrehajtó tagállami partnernek nyeresége származik.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• erősítse meg a kedvezményezettek megbízásából készített külső költségvizsgálatok ellenőrzését és javítsa a külső ellenőröknek adott feladatmeghatározásokat;
• vizsgálja felül a Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága által a becsült hibaszint kiszámításához használt módszertant a nyújtott információk statisztikai pontosságának javítása érdekében;
• tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy az ikerintézményi eszközön keresztül történő finanszírozás megfeleljen a nonprofitszabálynak, és tartsa be a gondos pénzgazdálkodás elvét.

Biztonság és uniós polgárság
2,1 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

Ez a kiadási terület olyan különböző szakpolitikákat foglal magában, amelyek közös célja az uniós polgárság eszméjének erősítése egy szabadságon, biztonságon és jogérvényesülésen alapuló, belső határok nélküli térség létrehozásával. Ez a következőkre terjed ki: határvédelem, menekültügyi és bevándorlási politika, bel- és igazságügy, közegészségügy, fogyasztóvédelem, kultúra, ifjúság, tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd. A kiadási terület az uniós költségvetés kicsi, de növekvő részét képezi (körülbelül 1,4%).

A kiadások közel harmada tizenkét decentralizált ügynökségen keresztül zajlik, amelyekről az ügynökségekre vonatkozó különálló éves jelentéseinkben számolunk be. Ellenőrzésünket a kiadások legnagyobb részét (40%) kitevő „Migráció és biztonság” területére összpontosítottuk.

A „Migráció és biztonság” alá tartozó kiadásokat nagyrészt a tagállamok és a Bizottság megosztott irányítása keretében hajtják végre. A 2015-ös kiadások jelentős részét azonban közvetlenül a Bizottság irányította. Ezért megvizsgáltuk a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság felelősségi körében tartozó fő rendszereket, áttekintve a közvetlen irányítás alatt álló támogatásokat és beszerzési eljárásokat, valamint a megosztott irányítás alatt álló eszközöket kezelő tagállami rendszerek bizottsági értékelését.

Megállapításaink

A Bizottság közvetlen irányítása alatt álló támogatások és beszerzési eljárások esetében megállapítottuk, hogy a költségvetési rendelet által előírt kontrollokat megvalósították, és nem voltak jelentős hiányosságok.

Hiányosságokat tártunk fel azonban a 2007–2013-as SOLID programra („Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása”) vonatkozó tagállami irányítási és kontrollrendszerek Bizottság általi értékelésében. Megállapítottuk, hogy a bizottsági értékelés nem foglalt magában a fő belsőkontroll-mechanizmusok eredményességére irányuló teszteket, hanem inkább ezeknek a folyamatoknak a megértésére és leírására összpontosított. Ennek következtében előfordulhatott, hogy a Bizottság egyes esetekben helytelenül alacsony kockázatértékelést adott. Ezenkívül a Bizottság viszonylag kevés utólagos ellenőrzést végzett a tagállamokban az általa alacsony kockázatúnak ítélt programokra vonatkozóan. Úgy véljük, hogy ez csökkenti a SOLID programmal kapcsolatos tagállami kiadások megbízhatóságát.

Igazgatás
9,0 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

Az igazgatási kiadásokhoz az uniós intézmények és egyéb szervek kiadásai tartoznak. Ezek a következők: a Bizottság, a Parlament, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az Európai Tanács és a Tanács, az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos.

A teljes összeg mintegy 60%-át az emberi erőforrásokra fordított kiadások (bérek, juttatások és nyugdíjak) teszik ki. A fennmaradó rész az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordított kiadásokat jelenti.

Az Európai Unió ügynökségeinél, más decentralizált szervezeteinél és az európai iskoláknál végzett számvevőszéki ellenőrzések eredményeit, valamint az eredmények összefoglalását a külön közzétett különálló éves jelentések tartalmazzák. A Számvevőszék saját kiadásait egy külső könyvvizsgáló ellenőrzi, és ezt a könyvvizsgálói jelentést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és weboldalunkon tesszük közzé.

Megállapításaink

Rendszervizsgálatunk összességében nem tárt fel jelentős hiányosságokat. Megállapítottuk azonban, hogy vannak olyan területek, ahol az egyes intézményeknél és szerveknél lenne lehetőség további javításra. Ezek az alábbi ajánlásokban olvashatók.

Ajánlásaink

Ajánlásaink a következők:

• az Európai Parlament kísérje szorosabb figyelemmel azt, hogy a politikai csoportok hogyan alkalmazzák a kiadások engedélyezésére és elszámolására, valamint a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat és eljárásokat;
• az Európai Bizottság javítsa a munkatársak személyes helyzetére vonatkozó olyan adatok naprakészen tartását figyelemmel kísérő rendszereit, amelyek hatással lehetnek a családi juttatások kiszámítására;
• az EKSZ javítson a helyi alkalmazottakra vonatkozó munkaerő-felvételi eljárásain és az uniós külképviseleteken bonyolított, 60 000 euró alatti szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásain.

Európai Fejlesztési Alapok (EFA)
3,1 milliárd euró

Az ellenőrzött terület

Az EFA-k uniós fejlesztési együttműködési támogatásokat nyújtanak az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) államoknak, illetve a tengerentúli országoknak és területeknek (TOT). Az EFA-k kiadási és együttműködési eszközeinek a célja a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlődés elősegítése az AKCS-államokban és a tengerentúli országokban és területeken, és ezek integrálása a világgazdaságba.

Az EFA-kat a tagállamok finanszírozzák, végrehajtásuk egyedi projektek révén vagy költségvetés-támogatás (egy ország központi költségvetéséhez egy konkrét szakpolitika vagy adott célkitűzés érdekében történő hozzájárulás) útján történik. Minden EFA saját pénzügyi szabályzattal rendelkezik.

Az EFA-kból finanszírozott külső támogatás nagy kockázatú környezetben valósul meg, mivel a tevékenységeket földrajzi szétaprózottság, a partnerországokat pedig elégtelen intézményi és közigazgatási kapacitás jellemzi. Irányításuk – az uniós költségvetés keretén kívül – az Európai Bizottság, illetve egyes támogatások esetében az Európai Beruházási Bank feladata.

Megállapításaink

Megállapítottuk, hogy a költségvetés-támogatás területén és a nemzetközi szervezetek által lebonyolított, több adományozó részvételével zajló fellépések keretében felmerülő EFA-kiadások esetén jelentősen kevesebb hiba fordul elő, mint más EFA-kifizetések esetében. Ez azonban a támogatás jellegéből és abból adódik, hogy a Bizottság számottevő rugalmassággal rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy teljesülnek-e az általános támogathatósági kritériumok. Például a többadományozós projektek esetében a Bizottság mindaddig feltételezi, hogy a kifizetési feltételek teljesülnek, amíg a más adományozók által nyújtott összeg elegendő ahhoz, hogy fedezze az EFA szabályai értelmében nem támogatható költségeket.

A költségvetés-támogatáshoz kapcsolódó kifizetések esetében szabályszerűségi ellenőrzésünk csak addig a pontig terjedhet, amikor a támogatást kifizetik a partnerországoknak. Ez nem teszi lehetővé számunkra az ezeknek az összegeknek a felhasználásával kapcsolatos esetleges hiányosságok feltárását a nemzeti költségvetésbe történő befizetést követően.

A korábbi évekhez hasonlóan az EFA-kiadásokra vonatkozóan általunk megállapított hibaszint (ideértve az olyan kiadási végelszámolásokban talált hibákat is, amelyeknél korábban történt külső ellenőrzés és költségvizsgálat) azt mutatja, hogy az előzetes ellenőrzéseket hiányosságok jellemzik. A kiadásokat alátámasztó dokumentumok hiányával és a közbeszerzési szabályok be nem tartásával (lásd: példa) kapcsolatos hibák teszik ki a becsült hibaszint több mint kétharmadát.

Általánosságban, ha a Bizottság mindezeket az információkat felhasználta volna az általa vagy az EFA-k által finanszírozott projektek kedvezményezettjei által elkövetett hibák kijavítására, a becsült hibaszint 1,7 százalékponttal kisebb lett volna.

A Bizottságon belül a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága, amely majdnem minden, az EFA-k keretében folyósított kiadást irányít, 2015-ben új cselekvési tervet fogadott el a kontrollrendszerében található hiányosságok megszüntetésére. Ezeknek az intézkedéseknek az értékelése még túl korai lenne. Megállapítottuk továbbá, hogy a 2013-ban elfogadott korábbi cselekvési terv a legtöbb tekintetben megvalósult, 19 intézkedést hajtottak végre, és a fennmaradó négy intézkedés végrehajtása 2015 végén folyamatban volt.

Ajánlásaink

A következőket javasoljuk a Bizottságnak:

• fokozottan kísérje figyelemmel a kedvezményezettek megbízásából készített ellenőrzések és költségvizsgálatok minőségét;
• vizsgálja felül a korrekciókkal kapcsolatos becsléseit, és javítsa a kockázatra és a hibaszintre vonatkozó értékelését a kedvezményezett országokkal együtt végzett közvetett irányítás keretében felmerült kiadásokkal kapcsolatban;
• alkalmazzon megfelelő szankciókat az olyan szervezetekkel szemben, amelyek nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy a szükséges alátámasztó dokumentumokat a számvevőszéki ellenőrök rendelkezésre bocsássák.

Háttér-információk

Az ellenőrzés módszere dióhéjban

A Számvevőszék által kiadott megbízhatósági nyilatkozatban (déclaration d’assurance, DAS) szereplő vélemények a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során szerzett, objektív bizonyítékokon alapulnak. Munkánk a következőképpen zajlik.

A beszámoló megbízhatósága

Az Unió éves beszámolója teljes körű és pontos információt nyújt?

• Értékeljük a számviteli rendszert és megbizonyosodunk arról, hogy az megbízható adatok megfelelő forrásául szolgál.
• Ellenőrizzük a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjunk azok helyes működéséről.
• A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak vetjük alá, hogy meggyőződjünk arról, hogy azokat következetesen mutatják-e be és észszerűnek tűnnek-e.
• Közvetlenül ellenőrzünk egy, a könyvelési tételekből vett mintát, hogy meggyőződjünk arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak-e, és azokat pontosan rögzítették-e.
• Ellenőrizzük a pénzügyi kimutatásokat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy azok valós képet nyújtanak a pénzügyi helyzetről.

A tranzakciók szabályszerűsége

Megfelelnek-e az Unió beszámolója alapjául szolgáló, az uniós bevételek és költségként elszámolt kifizetések¹ tranzakciói a vonatkozó szabályoknak?

• Az uniós költségvetés különböző részeiből statisztikai módszerekkel vett tranzakcióminták képezik számvevőink részletes vizsgálatainak alapját.
• A mintában lévő tranzakciókat részletesen ellenőrizzük, rendszerint a végső kedvezményezettek (például mezőgazdasági termelő, kutató intézet, közbeszerzés keretében kivitelezést végző vagy szolgáltatást nyújtó vállalat) telephelyein, hogy közvetlen bizonyítékot szerezzünk arról, hogy a mögöttes esemény „létezik”, megfelelő módon tartják nyilván, és megfelel azoknak a szabályoknak, melyek alapján az érintett kifizetések történtek.
• A hibákat elemezzük és besoroljuk a számszerűsíthető vagy nem számszerűsíthető hibák csoportjába.
• Kiszámítjuk a hibák hatását: a számszerűsíthető hibák extrapolálásával megállapítjuk a becsült hibaszintet.
• Véleményünk kialakításához a becsült hibaszintet összevetjük a 2%-os lényegességi küszöbértékkel.
• A bevételi rendszereket értékeljük, hogy megállapítsuk, mennyire eredményesen biztosítják a hatókörük alá eső tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.
• Figyelembe veszünk más releváns információkat is, mint például az éves tevékenységi jelentéseket és más külső ellenőrök jelentéseit.
• A tények helytállóságát biztosítandó, a megállapításokat megvitatjuk mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal.
• Az elvégzett munka és a kapott eredmények alapján véleményt fogalmazunk meg.

¹ Költségként elszámolt kifizetések: közbenső kifizetések, zárókifizetések és előlegelszámolások.

A megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról további információ az uniós költségvetésről szóló 2015-ös éves jelentés 1.1. mellékletében olvasható.

Az Európai Számvevőszék és tevékenysége

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független ellenőrző intézménye. Székhelyünk Luxembourgban van, és mintegy 900 szak- és támogató alkalmazottat foglalkoztatunk, az Európai Unió minden országából. Intézményünk 1977-es létrehozása óta munkánk középpontjában az Európai Unió pénzgazdálkodása áll, amelynek javításához mi is hozzájárulunk.

A Számvevőszék ellenőrzési jelentései és véleményei az Unió elszámoltathatósági láncának alapvető elemei. Munkánk eredménye alapján – elsősorban az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathatóak az uniós költségvetés kezelésének felelősei. Ez elsősorban a Bizottságra, de a többi uniós intézményre és szervre is vonatkozik. A megosztott irányítás keretében fontos szerep jut a tagállamoknak is.

Fő feladataink a következők:

• pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések, elsősorban a megbízhatósági nyilatkozatra irányuló eljárás keretében;
• teljesítmény-ellenőrzések olyan kiválasztott témákban, amelyek tekintetében tevékenységünk a lehető legnagyobb hatással jár;
• vélemények a költségvetési gazdálkodással és más fontos kérdésekkel kapcsolatos jogszabályokról.

Erőforrásainkkal igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy biztosítani tudjuk a különböző tevékenységeink közötti megfelelő egyensúlyt, és markáns eredményeket érjünk el az uniós költségvetés különböző területeit felölelő munkánk során.

Munkánk segít tájékozódni az uniós pénzgazdálkodásban, és átláthatóbbá teszi azt, bizonyosságot nyújt a pénzgazdálkodás állapotáról és ajánlásokat ad további javító intézkedések kidolgozásához. Mindezt az Európai Unió polgárainak érdekében tesszük.

2015 Különjelentések